vadász
Erdő sűrűje, dohos árnyat vet a fákra
Szikrázó szemű veszedelem, mi a rengeteget járja
Puha léptű, remegő izmú halál
Nesztelenül veti rá magát arra, kit talál
Oson az ágak közt, prédáját lesi
Már közel a pillanat, mikor elveszi
Mindazt mi az övé, ami neki jár,
Lépte nyomára hull le a madár
Néz. Égő szemével fúrja a sötétet
S várja mi az, mibe belémélyed
Foga, karma, ahogy az avarba'
Fekszik, sunyít, remegve lapít.
Friss szagot hoz a szél.
Felpattan, útra kél,
Ügetni kezd, majd letér,
Susogja a lomb: valakit úgyis utolér.
porbanéző
INTRO:
Verset írni, csak átéléssel . Képzelettel.
Ha kell, más szereppel.
Beleéléssel, szeretettel.
Szeretettel, szeretett el.
Porbanéző
Sudár ifjú áll széllel szemben,
Tekintete meg-meg rebben,
Az alkonyt éri épp tetten.
Felhős szeme megretten.
Gyengülő karja nem támaszt már
Harcos teste rogyik már - Kár...
Gondolja, mikor lehull a porba
Szívét fogja, énekét úgy dalolja
S az Ég fölé hajol ma,
Úgy hallgatja halk énekét
Ahogy Anya a gyermekét
Mikor dúdolva játszik
Míly' felnőttnek látszik
Ahogy él
S remél.
Nem fél.
Nem fél a holnaptól
Ám tart a tegnaptól
Vörössel ír a porba
De ha jön az óra
Anyja felemeli
Fejét keblébe temeti
S viszi aludni.
Szépet álmodni.
Álmodva hal, az ifjú is
Szeme nem csalfa már, nem hamis
Nem tükrözi szép szemed.
Hisz' élni Ő, nem tud Nélküled.
verselős
Verselős időszakomat élem, bizonyára az ősz, a leterheltség, a pipám és magam miatt.
Hiszem, hogy nem okozok irodalmi környezetszennyezést, de hogy őszinte legyek: leszarom.
Kedves dolog verset írni, mindenki próbálja meg egyszer. Az én fejem ilyenkor üres, és csak engedem befelé a szavakat maguktól ömleni. Ha gondolkodom rajtuk, erőltetett és feszített lesz, nem lesz benne hajlítás és lágyság.
Egy versnél fontos számomra, hogy több szinten szóljon, sok mindent ki lehessen hallani belőle, de ne lehessen őket élesen elválasztani egymástól, ahogyan a szivárvány színeinek határait sem látjuk élesen.
Szeretem a szabad asszociációkat.
De legjobb persze az, ha valaki azt mondja: "Ez...ezt,...ezt most kurvára elhittem bazmeg."
ps: Amúgy, már be van tárazva a következő vers. De még várok vele. Majd az idejében.
elvesztettem!
Írtam egy GYÖNYÖRŰ VERSET és elveszett.....rohadt bugos szemétláda fos Freeblog! KIBASZOTTUL FELBASZTAM MAGAM EMIATT!!!!! Update: Ó jajj :) --- most néztem meg, hogy azért elmentte :) ... izé, bocsi.Álomvilágos
Álmodtam egy világról,
Boldogság cseppent minden ágról,
Tündöklésem kijutott a Fénybe,
Csillan a Nap álmom cseppjére,
Kortyolni kellene többet, jobban,
Csendes tüzem lángot lobbanj,
Színes szikrám fénye robbanj,
Hangom szóljon, szívem moccanj!
Szaladok, mert ez a Világ az enyém,
Maradok, mert innen Fény sugárzik felém,
Elborít és Én mélyen elzárom,
Szívemben élem szomorú kis világom.
Ne bánts ezért, nincs semmim e világon,
Legyintésbe kerül észre sem venni világom,
Hagyj hát élni, Tőled többet nem félni,
Ne bánts ezért!
Nincs egyebem, mi mozdíthatóbb lenne,
Nincs semmim, mi lophatóbb lenne,
Ez mindenem, ez a Világ,
A Szívemben surrogó őszi lombkoronák!
Boldog vagyok ha hangom hallom,
Mikor boldogságom vallom,
Mikor repít a Világom szele,
Mikor lelkem a Fénnyel csordultig tele.
Én, e Világ Teremtője,
Nem élhetek külön Tőle
Mert bennem dobban,
Lángja lobban....
...lobban egyszer majd egy utolsót.
Ácsolod-e már a Szívkoporsót...?
Megyek, álmodok még egy utolsót.
füstben az igazság
Ki mit lát a füstben?
Mit lát a lángban?
Mit lát a gyökérben?
Mit lát az ágban?
Mit lát a kézben?
Mit lát az ágyban?
Ki mit lát a képen?
Mit lát a parázsban?
Füstnek táncát ki látja?
Tánca bűnét ki bánja?
Hová mereng el?
Mit enged el?
Nem felel....nem felel.
WAAGH!! She want more!!!
Ezt muszájvagyok beágyazni, mert rákkatantam. Guitar Heroban akarom basszusgitározni!!! :D:D:D:D:D "In the midnight hour she cried- "more, more, more" With a rebel yell she cried- "more, more, more" In the midnight hour babe- "more, more, more" With a rebel yell she cried "more, more, more" More, more, more." Billy Idol - Rebel YellFenn, a fokon
Hétköznapi bástyafok élén táncol a hajnal
Repked fénye s csókot vált a fallal.
Hűs szél penderíti közelebb a napot
S az Őr a bástyán váltására emel kalapot.
A valaha szép vár még délceg sarkán,
Becsülettel posztol a blogger, némán.
Lesi, ahogy a nap magasra szökik,
A bástyára unottan támaszkodik.
Fecske röptén pihenteti szemét,
Lelke mélye már elvette az eszét.
Körbelengik a karcsú szárnyak,
Delelőre jár, nincsenek árnyak.
Csak fény van és kötelesség,
Megbújni a lépcsőn: reménytelenség.
Néz s csak áll,
Bárdját fogva bíztató dalt muzsikál.
Torokének zümmög fel a térben,
Alkonyat s árnyak jőnek kéz a kézben,
Fárad a térd, fárad a hát,
Távol a váltó, a hajnaltájt.
online dizőz
Szerda hajnalban arra ébredtem, hogy melegem van. És hogy rettenetesen fáj a fejem. Meg a hátam, meg a lábam. Torokfájás dettó. Nem kicsit, nagyon. Mivel ekkor még csak 5 óra körül járt az idő, volt idő gondolkodni és izzadni. Egy óra alatt meghoztam a döntést, ha tényleg lázas vagyok, úgy nem tudok menni dolgozni. Ezt egy lázmérővel tudom csak rövidre zárni. – gondoltam. Miközben kerestem, az jutott az eszembe, milyen fura, hogy ilyen hamar itt az ősz. Az ember reggel ha óvatlanul megy ki, vacogni kezd. Nem találtam meg, ezért felkeltettem Orsit. Ő kiment és egyszerűen behozta. Pffff…. Mérés, 38,7. Bukó. Reggel 7-re már konkrétan alig éltem. De hősies módon felöltöztem és elmentem a dokihoz (helyesebben:vittek). Dr. Rokszin lila selyemingje és a hozzá kellemesen pásszoló barna színű rövidnadrágja egy perc kétséget sem hagyott afelől, hogy most már jó kezekben vagyok. Jól megvizsgált, felírt dolgokat. Jó arc! Közben én ide-oda támolyogtam, mert az izületeim a láz miatt azt sem tudták merre vannak arccal előre. Hazamenés, lerogyás. 3 algopyrin, hatás: zéró. Mintha be sem szedtem volna. Láz tombol, én nyögök, fejem szétszakad, így telik el a nap. Az éjszaka borzalmait a torokfájás tüszős mandulagyulladásba való átfordulása koronázta meg. Pihenni nem tudtam a derekam miatt, 2 óra alvás , 1 óra forgolódás. A láz végig tartotta magát, aztán reggel 2 Panadollal nyitottam. Az egy órára levitte 38-ra. Aztán bevettem még egyet, biztos ami biztos. Nem tudom mi történt volna ha nem veszem be, mert lefeküdtem aludni és mire felkeltem 39,5-nél jártam. Na még 2 Panadol. Újabb egy óra nyugi, pihenhetek. Eltelik, láz vissza, 39. Már a végemet járom, még 2 Panadol, hűtőfürdő, Rokszint felhív, holnap reggel go be hozzá. A hűtőfürdő és a 2 Pana megtette a hatását 2 órán keresztül nyugtom maradt, pihentem. Aztán láz vissza 40-re, a manduláim miatt beszélni lehetetlenség, ráadásul Orsi mindenre visszakérdez és ez kiborít. Panadolból a napi adag max 8. Az uccsó 1 szemet lefekvés előtt veszem be, de tudom, nem sok hatása lesz. 8-ik szintű Panadol paplovag lettem. A rendszertelen és szakaszos alvások miatt nem jön álom a szememre. Orsi esküszik az almaecetes-mézes kotyvalékra, és Én most bármit meginnék, csak jobb legyen a torkomnak. Na, ez lemar mindent, de közben édes is. Nem lenne rossz, de van egy rossz tulajdonsága, nevezetesen az ecet miatt erősen nyálképző. Azt meg nyelni kell, az meg fáj, de rohadtul fáj! Ezen a napon lófaszt sem ettem. Az este kómában telt. Lázas kómában. 39,7-el kelek, fürdés, Orsit meggyőzés, hogy tudok vezetni így is. Rokszinhoz be, check, beutaló megkap, kórházba go. Vérvizelet vizsgálat, mellkas és koponyaröntgen. Szúrást megejtik, ömlik a szép vérem a fiolákba, tényleg szép! Kiskémcsőbe beugrik a reggeli folyékony is, mókás lehet ahogy tántorgok 5ml huggyal a kezemben a folyosón. WC-ben szappan, kéztörlő, papír: nincs. Hogy miért, azt nem tudom, de biztosan megvan rá az ok. Mondjuk, hogy ne fogyjon. Tatabányai kórház amúgy nem lenne rossz, ha nem „Vágóhíd” néven élne a köztudatban. És ilyenkor mindig elmondják, hogy kivéve a szemészet, mert az jó. Viccesen hatok, ahogy szédelgek az emberek között. Szívesen köpnék, igény volna rá, de ahhoz be kellene vegyek egy levél érzéstelenítőt, annyira fáj a torkom. Röntgen. Bejelentkezem, egyből szólítanak, nagyon kedvesek (mondjuk, mindenhol azok voltak). Kapom az arcröntgenben az instrukciókat, beültetnek egy falap elé, ide tegyem a fejem, nyissam ki a számat, ne mozogjak. Közben arra gondolok, hogy éppen most lehelek rá egy eszközre, amire valszeg előttem is 1000-en ráleheltek, meg aki utánam jön, az már most fix , hogy jól járt. Mint az később kiderült, egy Sebiforma kisfiú lett e nyertes….hát, nem kaptam röhögőgörcsöt…mindegy legalább a hit megvan, hogy lehet, hogy minden használat előtt letörlik. Aztán a mellkasi is kész lett és várnom kellett az eredményre. Időközben megjöttek cigányaink (Horváték), két nő. Dagadtak, indiai fejűek, hosszú hajúak, hosszúszoknyájúak, áránnyal. Plusz az elmaradhatatlan és visszaadhatatlan hanghordozás. Priceless…ők a jövő, jól tessék megnézni. A legjobb az volt, amikor egy betegkísérő egy nénivel kicsoszogott a váróból és ahogy elmentek, penetráns húgyszagot hagytak maguk mögött. -Dzsááá, jájj de kándi van! – így az egyik. Majd öklendezni kezdett és méltatlankodni. -Háhogylehet egy neőnek íllyen szagamá’, Jéééézusom, ekhhe-ekhhe, jájj minnyá hányok-e! Hát, valóban büdös volt az szentigaz. Oszt,Én a lelettel hazagyöttem. Ennyi elég is volt, ghetszifáradt vagyok, aludni meg nem tudok. Folyt köv.
Névjegy létrehozása
Keresés
Régi bejegyzések
- Jelen
- 2009. október
- 2009. szeptember
- 2009. augusztus
- 2009. július
- 2009. június
- 2009. május
- 2009. április
- 2009. március
- 2009. február
- 2009. január
- Az összes »
Utolsó kommentek
- füstben az igazság, lacafej: Dankesun! »
- füstben az igazság, slorinc: Ugyes! »
Legtöbb komment
- Google chrome (7)
- Wussup? (5)
- összefoglaló (4)
- operation:epic fail, avagy vodka és rettegés bp-en (4)
- Október 23.-a, ahogy Én szeretem (3)
A legjobbak
Kategóriák
- blog (11)
- Csak (11)
- Írások (4)
- képregény (12)
- Lélekmelegítő (8)
- Mindennapok (16)
- Otu a táltos (3)
- politika (9)
- Pszihó (4)
- savazás (4)
- Sebi (2)
Linkek
